Közös költséget a közös tulajdonba tartozó épületrészek- és berendezések fenntartásáért, fejlesztéséért fizetünk, alapvetően a tulajdoni hányadunk szerint.
Általános alapelvnek tekinthető, hogy a közös költséget úgy kell felosztani, hogy abban az egyes költségelemek úgy jelenjenek meg, ahogy azok után a társasház is fizet. Például a szemétszállítás, vagy a takarítás díját általában lakásonként, a karbantartási költséget pedig a tulajdoni hányad szerint építik be a közös költségbe.
A közös költség felosztásának módját a szervezeti-működési szabályzat tartalmazza, mértékét az éves költségvetés elfogadásakor határozzák meg.
A közös képviselő határidő kijelölésével fizetésre szólíthatja fel a közösköltség-hátralékot felhalmozó tulajdonost. Amennyiben ez eredménytelen fizetési meghagyást kezdeményezhet, illetve jelzáloggal terhelheti az érintett lakást, vagy helyiséget.
A közös képviselő postai felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a hátralékban lévő tulajdonos megtagadta a levél átvételét.
A másodszor sikertelenül kézbesített, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz visszaküldött felszólítást nyolc munkanap után kézbesítettnek kell tekinteni.
A közös képviselő a felszólító levelet az érintett társasházi lakásra, vagy a tulajdonos által korábban megadott értesítési címre köteles megküldeni. Amennyiben a tulajdonos nem adott le értesítési címet, akkor a közös képviselő a központi lakcímnyilvántartóból kérheti le a tulajdonos címét. Ennek költségét az érintett tulajdonos viseli.
A közgyűlés jelzáloggal terhelheti a minimum három hónap közös költséggel tartozó tulajdonosok ingatlanját és a hozzá tartozó közös tulajdont a hátralék megfizetésének biztosítékául.
A közgyűlés a fentiekről az összes tulajdoni hányad egyszerű többségével határoz. A közös képviselő az ügyben írásos szavazást is kezdeményezhet.